Akut koronáriaszindróma miatt intervención átesett betegeink lipidcsökkentő kezelése és ajánlás a beavatkozás utáni ellenőrzésekre

Célkitűzés: Annak vizsgálata, hogy hemodinamikai laboratóriummal rendelkező megyei kórházban az ACS miatt kezelt betegeket milyen lipidcsökkentő terápiával engedtük otthonukba és az invazív beavatkozás utáni első évben miként alakul az LDL-C-célértékek elérése.

Módszer: A megyében működő három kórház adatbázisából retrospektív adatgyűjtés történt 2017-ben ACS miatt szívkatéteres intervención átesett betegek elbocsájtási terápiájáról, és az azt követő egy év lipidértékeiről.

Eredmények: 2017-ben 513 beteget kezeltünk ACS miatt, 38,6%-ban fordult elő ST-elevációs, 56,5%-ban nem ST-elevációs infarktus, 4,9%-ban instabil angina. A betegek átlagos életkora 67,9 év volt. Elbocsátáskor a betegek 98,5%-a kapott statinjavaslatot (20 mg rosuvastatin 1,5%, 40 mg rosuvastatin 94%, 40 mg rosuvastatin + ezetimib 3%). Fél évnél 277 (54%), egy évnél 269 esetben (52%) találtunk lipideredményt a megye kórházainak adatbázisaiban. Az LDL-C-szint mediánja (mmol/l, [IQ-tartomány]) fél évnél 1,97 (1, 26, 2, 77), egy évnél 2,04 (1, 29, 2, 36), az 1,8 mmol/l célérték elérési gyakorisága fél évnél 52,7%, egy évnél 48,0%, az 1,4 mmol/l elérési arány 18,9 és 18,7% volt.

Következtetések: Az ACS miatt kezelt betegek kórházi elbocsátásakor ajánlott lipidcsökkentő kezelése megfelel az irányelvek előírásainak, de a célértékek elérése fél és egy évnél is lényegesen elmarad az elvárhatótól. Célszerű lenne, ha a beteg ACS miatti kezelésekor adott intézményi zárójelentésen konkrét időpontokat tüntetnénk fel a későbbi ellenőrző vizsgálatokra és a beteg már ekkor beutalót kapna a 4-6 hét múlva ajánlott első kontrollja előtt elvégzendő lipidprofil vizsgálatra.